Módszer
Az állat-asszisztált terápiát, mint módszert B. Levinson, amerikai pszichológus dolgozta ki az 1960-as években, először érzelmileg zavart, illetve árva gyerekek gyógyítására. A módszert később kiterjesztette súlyos, gyógyíthatatlan betegek segítésére (akiknek enyhítette a depressziójukat), illetve idősekre, akiknél az egyedüllét és magány miatti szellemi és fizikai leépülést tudta gátolni illetve a leépülési folyamatot tudta lassítani az állatterápia segítségével.
Magyarországi viszonylatban hivatalosan az első állatterápiás foglalkozást a TETRA 2002 Alapítvány tartotta 2000-ben. 2001-ben a KEA (Kutyával az Emberért Alapítvány) követte ezt az úttörő munkát. Innentől kezdve egyre több szervezet alakult országszerte.
Mára közel 15 szervezetről tudunk, akik aktívan dolgoznak, de ez sajnos korántsem elég. Sokkal több kutyára és kutyás szakemberre lenne szükség!
Néhány szó a módszerről
A külföldi szakirodalom már 3 ágát különbözteti meg az állat-asszisztált foglalkozásoknak. Mindhárom esetben számíthatunk azokra a jótékony hatásokra, melyeket az emberek tapasztalhatnak állatok jelenlétében: endorfinok, vagyis “boldogsághormonok” szabadulnak fel, könnyebben megy az ellazulás, a relaxáció, oldódik a magány és a szomorúságérzés, normalizálódik a vérnyomás és pulzusszám. A közös játék során meghatározó lesz a jókedv, vidámság, a kölcsönös elfogadás, az öröm és az egymásrafigyelés. Nő az önbizalom, önértékelés, fejlődik mind a verbális, mind a non-verbális kommunikáció, tolerancia, empátia és a kapcsolatépítés során számos jótékony hatása van az állatoknak.
Az állat asszisztált foglalkozások három területe
1. AAA (animal assisted activity): Ez tulajdonképpen egy látogató program. Itt a kutya ugyan jelen van, de nem történik konkrét fejlesztés. Nincs konkrét fejlesztési cél, konkrét célcsoport. A kutya jelenlétének „csak” jótékony hatását használjuk ki. A kutya selymes szőrének simogatása, önzetlen szeretete, a rendszeresen járó állatok mind sokat jelentenek pl.: az idős embereknek. Mindamellett, hogy a felvezetőkkel beszélgethet, mely már magában is egy mentálhigiénés foglalkozás. A beszélgetés nem csak a kutyáról szólhat, de a kutyán keresztül indulhat el.
2. AAT (animal assisted therapy): Konkrét terápia, rehabilitáció, fejlesztés. Meghatározott a fejlesztendő terület. Van fejlesztési cél, konkrét a célcsoport. Meghatározottak a terápiás keretek. Itt a kutya, mint motivációs társ van jelen. A fő hangsúly a kutya munkáján van. A kutya kellő képzettséggel és rutinnal képes arra, hogy bizonyos szituációkat a felvezető segítsége nélkül is oldjon meg. Ez egy igen nehéz területe ennek a munkának.
3. AAE (animal assisted education): Az állat asszisztált pedagógiában is túlnyomórészt kutyát alkalmaznak motivációs társként, mert az állatnak óvodában, iskolában kell dolgoznia és nem „csak” simogatás céljából viszik be az intézetbe. A kutyát a legkönnyebb megtanítani különböző feladatokra, hiszen mind az óvodai-, mind az iskolai foglalkozásokba, órákba bevonható a négylábú, ezzel is megkedveltetve a különböző órákat, foglalkozásokat a gyermekekkel. Magyarországon is már több alapítványnak vannak iskola, illetve óvoda
Néhány szó az állatokról
A fenti feladatokra nem alkalmas bármilyen kutya . Az állat legyen kiegyensúlyozott, gazdájával harmonikus kapcsolata, emberbarát, ne legyen ijedős, és a zajokra ne legyen érzékeny. Fajta, életkor, nem számít, bár az öreg állatnak már lehetnek „rigolyái”. Ezeknek az állatoknak megfelelő kiképzést kell kapniuk és speciális oltási programban vesznek részt.
Magyarországon törvény szabályozza a terápiás kutyák alkalmazását. Ahhoz, hogy a különböző intézetekbe bemehessenek vizsgát kell tenniük. Ennek a vizsgának 2 része van. Az első egy ún. alkalmassági vizsga, a másik pedig a terápiás vizsga, mely terápiás körülmények között is megvizsgálják, hogyan dolgozik a kutya. Ezt 2 évente felülvizsgálják. A SANSZ Alapítványnak fontos, hogy minőségi munkát végezzen ezért nálunk csak vizsgázott terápiás kutyák dolgoznak.